Fontosnak tartom, hogy a középiskola végén járó, pályaválasztó fiatal felnőtt megértse: ő a felelős a folyamatért és a választásaiért. Ennek a felvállalása is ahhoz a felnőtt léthez tartozik, amibe éppen átlépőben van. Minél nagyobb a személyes bevonódás, annál nagyobb az aktív megoldáskeresés. Ezért nem hasznos szerintem, amikor a szülők magukra veszik ennek a felelősségét. Ezzel ugyanis kiveszik a gyerekük kezéből saját sorsának az irányítását és a tevőleges hozzájárulás lehetőségét. Jobb, ha erre az időszakra a szülő már csak egy bizonyos távolságból szemléli az eseményeket, ugyanakkor biztosítja a gyermeket a teljes támogatásról. Az érettség egyik fokmérője, hogy a serdülőkor végére eljusson a diák arra a következtetésre, hogy elsősorban ő a felelős a jövőjéért.
De akkor mit tehetek szülőként? Hogyan tudom jól támogatni a gyermekemet? – kérdezik a szülőtársak. Sok-sok figyelemmel és rendelkezésre állással. Ha érzi a gyermekünk, hogy szólhat hozzánk, kérdezhet tőlünk, tudjuk a figyelmünket adni számára. Ki tudunk lépni abból, amiben éppen benne vagyunk és aktív figyelmet kap tőlünk, amikor mesélhet, kérdezhet.
Ezen kívül, mivel a pályaválasztás ideális esetben egy hosszabb folyamat eredménye, adjunk minél több lehetőséget számára az évek során, gyerekkorától kezdve, az önismerete mélyítéséhez. Ahhoz, hogy középiskola végére legyen a diáknak reális képe önmagáról, a megelőző évek tapasztalatai szükségesek. A tanórákon kívül a szakkörök, önkéntes tevékenységek, nyári munkák, de a mindennapos baráti és családi beszélgetések, olvasmányélmények mind hozzájárulnak ehhez. Évek élményei, benyomásai, visszajelzései és megérzései segítik a megfelelő döntés kidolgozását. Ezért fontos, hogy bátorítsuk minél többféle helyzet, tevékenység, közösség és saját önállóságának kipróbálására, ezekben való elmélyülésre.
Fontos a pályaválasztási döntéssel kapcsolatos szorongás csökkentése is. Ehhez egyrészt időben el kell kezdeni az erről való közös gondolkodást, másrészt fontos azt is hangsúlyoznunk, hogy attól, ha most választ valamit, bármikor alakíthat, változtathat életpályáján. Nem egyszeri és végleges döntésről van szó. Igen, fontos mérföldköve az életünknek a középiskola végi pályaválasztás, de nem kell túldramatizálni. A felnövekvő generáció a munka világának és a technológiának a gyors ütemű változásai miatt, így is, úgy is, többször fog pályát váltani.