„Foglalkoztat a jövőm, mivel a hátralévő napjaimat ott szeretném eltölteni!”

Ezzel a Woody Allen idézettel szeretném útjára indítani tudatos pályaválasztásra buzdító honlapomat és az ezt támogató coaching és tanácsadó szolgáltatásomat.

Középiskolai tanárként és nagy kamasz gyermekek édesanyjaként is látom, hogy nagy teher a pályaválasztás a fiataloknak. A döntéssel kapcsolatos szorongás kitapintható a tizenegy és tizenkettedikes osztálytermekben, és ennek az is oka, hogy nem kapnak megfelelő támogatást a fiatalok.

Hiszem, hogy minden fiatalnak vannak talentumai, melyek kamatoztatásáért felelősséggel tartozik. Kérdés, hogy felismeri-e a középiskola végi útkeresésben a fiatal ezeket a képességeket és erősségeket.

Részlet Lázár Ervin: Szegény Dzsoni és Árnika című meseregényéből:

„Éppen egy dinnyeföld közepén járt szegény Dzsoni, s mivel okosabb nem jutott eszébe, a dinnyékkel kezdte hajigálni Ipiapacsot és bandáját. Na és lássál csodát, a rablók olyan ügyesen kapták el a dinnyéket, hogy egy se törött össze, fejjel, lábbal könnyedén szelídítették meg a röpködő dinnyéket, akár a legjobb futballisták a pályán a labdát. Ámulva nézte őket szegény Dzsoni, a rablók meg biztatták: 
- Dobálj még, ez nagyon jó játék! 
- Nahát - mondta szegény Dzsoni -, hogy nektek micsoda csudálatos gömbérzéketek van! 
- Micsodánk? - kérdezte Ipiapacs, a hírhedett rabló. 
- Gömbérzéketek - ismételte meg szegény Dzsoni -, belőletek egy nagyszerű futballcsapat válna. 
Csak néztek a rablók. Futball? Az micsoda?
...
- Ha ezek az Ipiapacsék ilyen jól tudtak futballozni, akkor miért lettek rablók? Miért nem futballoztak kezdettől fogva? 
- Mert nem tudták magukról, hogy tudnak futballozni. Szegény Dzsoni vette észre, hogy milyen ügyesek. Ő segített rajtuk. 
- Az emberek nem tudják magukról, hogy miben ügyesek? 
- Nagyon sokszor nem tudják. Mással foglalkoznak, mint amihez tehetségük van. 
- Pedig mindenkinek van valamihez tehetsége? 
- Igen. Mindenkinek. 
- Ez biztos? 
- Egészen biztos.”

Szeretnék Dzsonihoz hasonlóan, mintegy vakfoltra irányító lámpásként, segíteni középiskola végén álló diákoknak, illetve második-harmadik-sokadik pályaválasztóknak, erősségeik és motivációik felfedezésében, vágyaik és lehetőségeik összefésülésében, tudatos jövőépítésükben.